A mindennapokban és sok kivételes helyzetben is a legtöbb információt a szemünkkel fogadjuk be. Így a szövegek tartalmán túl van itt még néhány dolog, amit ismernünk kell, mert elengedhetetlen ahhoz, hogy a szövegeink magukon tartsák olvasóink figyelmét. Ez a megoldandó probléma a vizualitással, alkotással foglalkozó művészek esetében még fel is erősödik. Az ember azonban úgy van felépítve, hogy a szeme és az agya nem ugyanazt látja, ebből aztán lehetnek időnként optikai csalódások és egy-két korrigációra szoruló kép, de összességében ezt  megtanultuk kezelni. Susan M. Weinschenk a “100 dolog, amit minden tervezőnek tudnia kell az emberekről” című könyv írója a világ számos kutatójának és kutató csoportjának példáján keresztül mutatja be a tudnivalókat, és azt is, hogy mit miért csináljunk, vagy ne csináljunk, ha tervezünk. ha erről a témáról bővebben szeretnél tájékozódni olvasd el a könyvet. Ebből a száz dologból most kiemelek néhány olyan fontos kutatási eredményt, amely rávilágít arra, hogy a webszövegek elkészítésekor mire is kell figyelnünk.  Ezekkel az igazságokkal és tévhitekkel tanulmányaid során és a mindennapokban is találkozhattál már.

A szövegírás, így a webszövegírás a pszichológián alapul ( a tartalmi részein túl), így fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy ezeket a kutatásokat pszichológusoknak köszönhetjük elsősorban.

  1. Ha a weboldalunk szövegére szeretnénk helyezni a fókuszt egy oldalon, akkor fontos, hogy ne legyen a jobb-, és bal oldalsávban valamilyen villogó, mozgó kép, banner, vagy slider. Az emberi szem periférikus látása igen fejlett. Fejlettebb, mint a centrális látásunk, azért fordulhat elő az, hogy például ha egy-egy kis részletet szeretnénk megfigyelni, akkor kissé oldalra fordítjuk a fejünket, tehát a periférikus látásunkat használjuk inkább. Amikor valaki az oldal közepén olvas egy szöveget és közben az oldalsávban ugrabugrál valami, elvonja a figyelmét a szövegről, ahol a lényeg van. (Adam Larson és Lester Loschky (2009) kísérletükben írták le azt, hogy a centrális látásnak a tárgyak felismerésében van kiemelkedő szerep, míg a periférikus látásnak a környezetünk felismerésében. Érdekes az is, hogy őseink a periférikus látásuknak köszönhetően maradtak életben és adták tovább génjeiket. Azok az egyedek, akiknek a centrális látásuk volt fejlettebb, meghaltak, mert ők a kovakő pattintgatása mellett nem látták az oldalról közeledő kardfogú tigrist…

 

  1. Lényeges az is a webszövegeink szempontjából, hogy teljesen máshogy olvassuk a webszövegeket, mint egy nyomtatott könyv lapjain lévő szöveget. A webszövegeket pásztázva olvassuk, vagyis ha például olyan kultúrában élünk, ahol balról jobbra olvasunk, akkor a weboldalon is balról jobbra pásztázunk. Ha az írás ezt az irányt követi, akkor a figyelmünk is így halad. Balról jobbra és föntről lefelé pásztázzuk át a weboldalak szövegeit, ha a kultúránkban alapból az írásunk is ilyen irányú. Kétféle fő pásztázási irányt tudunk megfogalmazni. Az egyik, amikor a szemünkkel egy “Z” betű formáját követve olvasunk: balról jobbra, lejövünk a képernyő közepére, majd alul a jobb sarokban fejezzük be a pásztázást. A másik az “F” betű formáját követő pásztázás: szintén a bal felső sarokban kezdünk olvasni, majd vízszintesen végigpásztázzuk a képernyő felső sávját és visszaugorva ismét a bal oldalról indulva, a képernyő közepét nézzük meg. (Képek forrása: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_herendi_multimedia_alapjai/a_multimdis_kzls_tovbbi_tulajdonsgai.html)

1. először a felső sávot nézik meg, balról jobbra:

2. azután a képernyő középső sávja következik, balról jobbra:

3. végül pedig a bal oldali függőleges sávot nézik a látogatók:

 

  1. A weboldalunkat olvasók azt feltételezik (és persze mi magunk is), hogy az egymás közelében lévő dolgok, szövegek összetartoznak. Ezért ha tényleg azt szeretnénk, hogy mondjuk egy szöveg hatására kattintson is a szövegezett gombra a látogató, akkor helyezzük egymás közelébe ezt a két elemet. Legyen egyértelmű az összetartozásuk, ne dobjuk el egymástól őket. Ugyanezt összefoglalhatjuk egy kerettel is persze, de hatásos az is, mikor egymáshoz közel helyezzük el őket. Legyen a pixelben mért távolság köztük kicsi! Így nincs még egy esetleges zavaró látványelem sem.
  1. Törekedjünk arra is, hogy minél kevésbé terheljük a látogatónk szemét. Ne használjunk például nagy felületen, fekete alapon fehér szöveget, mert az emberi szem hamar elfárad az olvasásában és továbbáll az olvasónk. Hiba lehet az is, amikor egy piros mezőbe kék színű szöveget kell olvasnunk. Ez még kis mennyiségben is kiégeti a retinánkat, de ugyanez igaz a két szín reciprokára is. Ha kék mezőben piros színű szöveget kell olvasnunk, az sem a konverziónkat fogja növelni.
  1. Van egy tévhit, ami egy régebbi 1886-os kutatás eredménye (James Cattel pszichológus), mely szerint nehezebben olvassuk azokat a szövegeket, amelyek csak nagy betűket tartalmaznak, mint azokat, amelyek nagy és kisbetűket is. Ezt azzal magyarázták, hogy a csak nagybetűs szövegeket egy téglalapba be lehet zárni, nincs karakterük, összeolvadnak, ez megnehezíti az olvasást. Míg a nagy kezdőbetűs, vagy kis és nagybetűs szövegek határozottan, karakteresen egy alakzatot adnak ki, ha körbekerítenénk egy vonallal őket, ezért ezt az emberi szem könnyebben felismeri az így írt szavakat. Azonban ezt a tévhitet mára elvetették, mert 1984-ben Kenneth Paap, majd 1998-ban Keith Rayner kutatásaikkal bebizonyították, hogy olvasás közben a betűket ismerjük fel, és a betűk alapján pedig a szavakat.

Tudom, hogy a webszövegek megírása csak egy apró szeletkéje az online világnak. Ami miatt mégis nagyon fontos, az a tartalommarketing (content marketing). Ha már elkezdtél blogolni, akkor ezek a fenti infók számodra mindenképpen hasznosak lesznek. Más területeket sem szabad elhanyagolni, ha alkotó vagy és szeretnél pénzt is keresni a művészeteddel, vagy a kézműves termékeiddel. ONLINE KURZUSAINK különböző tematikákra épülnek, hogy fejleszthesd magad tovább.